2015. június 9., kedd

Hohlwein, Zippich és Usti nad Labem


Ludwig Hohlwein (1874-1949) építésznek tanult, de 1906-tól festőművész, aki húszas-harmincas évek egyik legjelentősebb plakátművésze lett. Számtalan sörösplakátjának egyike az 1938-as Großpriesener Urbräut reklámozó is. A kép azt az eseményt idealizálja, amikor az 1938 októberi Müncheni Egyezmény értelmében Csehországot a Nagynémet Birodalomhoz csatolták. A cseh- és morvaországi németség természetesen örömmel fogadta a döntést. Ezt az örömet fejezi ki a határsorompó felett átnyújtott söröskorsó is, mellyel a határ megszűnését üdvözölték.


Großpriesen Velké Březno német neve. Előbbi nagy valószínűséggel ismeretlenül cseng itthon, míg a cseh elnevezést a híres-nevezetes Březnak sörnek köszönhetően ismerhetjük. A sör címkéjének – és reklámtárgyainak – érdekessége, hogy azt a huszadik század eleje óta Victor Zippich vasúti elöljáró arcképe dísziti. Valószínűleg ez a sör szerepel a nevezetes plakáton is, annak ellenére, hogy Usti nad Labem német nevén Aussig – közigazgatásilag ma már ide tartozik Velké Březno – rendelkezik még egy sörgyárral. A Pivovar Krásné Březno főzi a híres Zlatopramen sört. Érdekesség, hogy mindkét üzem a Heineken tulajdonában van, együttesen több mint félmillió hektolitert termelnek évente.


Valójában nem a cikk témája, de néhány szót – ha már a plakáton is szerepel – a szudétanémetekről. A kifejezést a Csehországban, Morvaországban és Osztrák-Sziléziában élő német ajkúakra használják a huszadik század eleje óta. 1919-ben a saint-germaini béke értelmében, az általuk évszázadok óta lakott területet Csehszlovákiához csatolták. 1938-ban a több mint 3 millió szudétanémet által lakott országrészt, mintegy 3300 települést, a hitleri birodalomhoz csatolták. A háború után megkezdődött kitelepítésük, ennek és az ellenük indított  pogromoknak mintegy 250 000 német halálos áldozata volt. A szudétanémetek többsége Bajorországban telepedett le.

1 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés