2015. július 30., csütörtök

A halhatatlan vízimolnár


Aki megfordult már a prágai vagy a cseh kocsmák bármelyikében, az egészen biztos, hogy találkozott az újabban nálunk is kapható, ecetes lében pácolt cseh szafaládéval, közismertebb nevén az utopeneccel, azaz  a vízbefulladttal. A nevezetes sörkorcsolyát a legtöbb cseh sörözőben, vendéglőben helyben készítik el, és többnyire a pulton levő hatalmas befőttes üvegből árulják. Az eladás profánsága az Európai Uniós csatlakozást követően kis híján az utopenec betiltásához vezetett. A csehek persze megvédték gasztronómiájuk unikumát, a sörkorcsolyák non plus ultráját, de állítólag azóta jobban ügyelnek a higiéniára…

A vízbefulladásra utaló morbid elnevezés nem a szafaládé darabkák ecetes fürdőjéből származik, hanem feltalálójának tragikus halálából. Az immár több mint százéves legenda szerint élt egyszer Berounban egy mesterember, bizonyos Šamánek, aki molnár volt és fogadós. Nos, a mester a nem igazán ízletes – rosszindulatú pletyka szerint romlott – kolbászfélét minőségjavítási célból áztatta savanyú lébe, nagy mennyiségű hagymakarikával egyetemben. A találmány talán feledésbe is merült(!) volna, ha Šamánek a vízimalom kerekeinek javítása közben nem fullad a folyóba.

2015. július 14., kedd

Kocsma a Körtemplomnál


Az óvárosi Rotunda, istennek hála még mindig a klasszikus prágai negyedosztályú kocsmák levegőjét árasztja. Még ma is olyan eldugott lebúj, amelynek láttán a művelt nagyközönség rögvest a genius lociról, azaz a hely szelleméről kezd el áradozni. A Rotundában még úgy lehet füstölögni, hogy az embert nem zavarja a szüntelenül zörgő ventillátor. Szerencsére a Rotundában igen hamar kézhez kapjuk a sört és az itteni smichovi megfelelően buborék nélküli, pofás sör.

2015. július 10., péntek

Hasek és az állatok világa


Jaroslav  Hašek, a Svejk világszerte  ismert megteremtője életében először és utoljára 1909-ben vállalt rendes állást: az „Állatok Világa” című népszerű természettudományi lap szerkesztője lett. Már két éve szerelmes volt egy jómódú polgári család leányába és a szigorú atya kívánságára be kellett bizonyítania, hogy képes biztonságos egzisztenciát teremtenie jövendő családja számára.
A házasság hamarosan megköttetett, a szerkesztői állás azonban rövidesen felmondatott. A derék laptulajdonos és kiadó ugyanis kétségbe esett, amikor saját, komoly lapjából értesült a nagyétkű oroszlángyík, az emberevő aswail-medve, vagy éppen a részeges denevérpapagáj létezéséről. Hašek ugyanis különféle képtelen és nem létező állatok leírásával, illetve létező állatok meglehetősen szokatlan tulajdonságainak feltárásával töltötte meg a szaklapot, amely Hašek működése idején a század eleji Prága egyik legkedveltebb vicclapjává küzdötte fel – vagy le – magát.