2015. július 10., péntek

Hasek és az állatok világa


Jaroslav  Hašek, a Svejk világszerte  ismert megteremtője életében először és utoljára 1909-ben vállalt rendes állást: az „Állatok Világa” című népszerű természettudományi lap szerkesztője lett. Már két éve szerelmes volt egy jómódú polgári család leányába és a szigorú atya kívánságára be kellett bizonyítania, hogy képes biztonságos egzisztenciát teremtenie jövendő családja számára.
A házasság hamarosan megköttetett, a szerkesztői állás azonban rövidesen felmondatott. A derék laptulajdonos és kiadó ugyanis kétségbe esett, amikor saját, komoly lapjából értesült a nagyétkű oroszlángyík, az emberevő aswail-medve, vagy éppen a részeges denevérpapagáj létezéséről. Hašek ugyanis különféle képtelen és nem létező állatok leírásával, illetve létező állatok meglehetősen szokatlan tulajdonságainak feltárásával töltötte meg a szaklapot, amely Hašek működése idején a század eleji Prága egyik legkedveltebb vicclapjává küzdötte fel – vagy le – magát.

Iszákos állatok

A sajtó arról számolt be nemrégiben, hogy egy smichovi pálinkafőzdében egy lyukas hordóból kifolyt a pálinka és az ott tanyázó patkányok alaposan lerészegedtek. A mámoros állatokat a főzde alkalmazottai százszámra verték agyon.. A hírben semmi meglepő nincs, hiszen nagyon sok állatról tudjuk, hogy szereti az alkoholt. Köztudott, hogy az értelmileg legfejlettebb állatok, például a majmok és az elefántok szinte képtelenek ellenállni a jóféle itóka csábításának. Brehm megemlít egy páviánt, amely szenvedélyes sörivó volt és ha éppen nem volt részeg, akkor állandó macskajaj gyötörte.
Már a régi görög természettudósok is ismerték az elefánt iszákos természetét. Igaz ritka kivételként beszámoltak egy-egy antialkoholista példányról is. A medvéről köztudott, hogy nagyivó. Egy vendéglőben ketrecbe zárt medvét mutogattak, s egy kapatos vendég sorra küldette a mackónak a teli korsókat. A medve egy ültében nem kevesebb, mint ötven korsó sört ivott meg. Az állatkertek lakói közül a legtöbb rászokik a rendszeres alkoholfogyasztásra, még a különben oly mértéktartó szarvas is.
A háziállatok közül leginkább a macska válik megrögzött alkoholistává. Hány vendéglőben találkozhatunk züllött kandúrokkal! A római klasszikusok műveiben számos adatot találhatunk a ragadozó macskafélék italozási szokásairól. A párduc például azért került Bacchus mitológiai kíséretébe, mert közismert a mértéktelensége. A németországi diákok gyakran rászoktatják kedvenc kutyájukat a sörivásra, s az állatok e rossz szokásukról, gazdájukhoz hasonlóan, később már nem tudnak megszabadulni.
A patkányokhoz hasonlóan az egerek körében is gyakori a tömeges lerészegedés. Lene-nek, a nevezetes természettudósnak a nővére a pincéjében olyan részeg egeret talált egy ízben, amely alig tudott lábra állni és magától sétált be egy macska szájába.
Doktor Marshall természetjáró szerint egy Ceylon szigetén élő papagájfajta rendszeresen leissza magát a sárga földig. A denevér-papagájok (coryllis indicus) egyik rendjéről van szó, amelyet a bennszülöttek szoktattak rá az alkoholra.
Az őslakók ugyanis megcsapolják a pálmák törzsét és a nyílás alá egy edényt erősítenek. Ebbe folyik a cukortartalmú lé, amelyet mindaddig a helyén hagynak, amíg az erjedni nem kezd. Ebből aztán méregerős pálinkát főznek, amit „toddy”-nak neveznek. A pálmafákon fészkelő denevérpapagájok bele-belekóstoltak az edényben erjedő alkoholtartalmú folyadékba, és az annyira ízlett nekik, hogy ma már bottal sem lehet elkergetni őket az ilyen megcsapolt fáktól. Igaz a bennszülöttek nem is nagyon akarják elkergetni a részeg madarakat, mert a mámoros papagájok előbb-utóbb lepotyognak a földre és a ceyloniak kényelmesen, a földről szedegetik fel az ízletes pecsenyének valót.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése